![Believe! And your life will be better![BEFEJEZETT]](http://2.bp.blogspot.com/-A4U2kaRtQhg/UuP6rRebhuI/AAAAAAAABmY/WCemgVv4OMs/s1600/believe2%2Bm%25C3%25A1solata.png)
-Esküszöm megöllek,Justin,ha eltörtök valamit!-kiabálja utánam Carly,miközben Jenna-nak segíti felvenni a csizmáját.Nagy nehezen elvettem Noeltől a telefonomat,majd felvettem a kezembe,s elkezdtem puszilgatni az arcát.
-Pfúj...-nyafogott,majd elkezdett magától kicsi kezeivel tolni.Adtam még egy utolsó puszit arcára,majd letettem,és engedtem,hogy az édesanyjához szaladjon.-Anya!Apa megint puszilgat!-visít vékony hangján,miközben Carly lábát kezdi el ölelgetni.
-Rendben.-bólint egy nagyot.-És ezzel mi a probléma?-veszi le a lábáról Noelt,majd leülteti maga elé a szőnyegre,s rá is ráadja a csizmáját,amíg én Jenna-ra a kabátot,sálat,sapkát.
-Az-kezd bele,de amint kimondja ezt az egy szót,eltüsszenti magát,amint Jenna felnevet,én Jenna-n nevetek,Carly,pedig aggódóan veszi ölébe Noel-t,s kezdi el vizsgálgatni,nem e lett beteg.
-Nem fázol,kincsem?-kezdi el forgatni a kezében a fiunkat,amíg én is felveszem a cipőmet,a kabátomat,a sálamat és a sapkámat.
-Nyugodj meg,Carly!Semmi baja nincs a gyereknek,csak tüsszentett.-mosolygok rá kedvesen,majd derekánál fogva magamhoz húzom,s megcsókolom.
-Pfúj!-kiabálnak egyszerre a gyerekek,mire elválunk egymástól.
-Azt hiszem,hogy elérkeztünk a "pfúj-korszak"-ba,amiről Pattie mesélt nekem.-rázza a fejét Ca,mire elnevetem magamat,s nyomok egy puszit az arcára.Gyorsan mindenki összeszedi a cuccait,majd elindulunk a kocsink felé.Gyorsan berakja Carly hátra a kicsiket,amíg én elindítom az autót,majd beül mellém az anyósülésre.-Siess már,mert elkésünk!-noszogat,mire küldök felé egy mosolyt,és rátaposok a gázra.Alig tíz perc alatt érünk oda az óvodába,s adjuk át nagy nehezen Jenna-t és Noel-t az óvónőnek.
Nevetve kocsikázunk haza,majd amint beértünk a lakásba levetkőztünk,gyorsan bekaptunk valami reggelit és felrohantunk a szobánkba.-Most olyan,mint régen.Amikor apa és Pattie elmentek dolgozni,és ketten voltunk otthon.-nevet fel.-Már akkor imádtalak,kivéve a nagyképűségedet.-néz fel mellkasomról.
-Ó,igen?Nem szereted,ha nagyképű vagyok?-húzom fel az egyik szemöldökömet,miközben derekát simogatom.-De,ahogy látom valami annyira megfogott téged,bennem,hogy inkább belém szerettél,minthogy megutáltál.-nyomok egy forró csókot homlokára.
-Pontosan.-bólint egy nagyot,félő,hogy leesik a feje.-Ezt,-túr bele a hajamba.-ezt,-simít végig az arcomon.-ezt,-húzza végig a kezét mellkasomtól egészen a köldökömig.-na meg ezt is,-húzza fel egy picit a pólómat,majd a köldököm alatti pici szőrökkel kezd el játszani.-és végül ezt szeretem benned a legjobban.-simítja le a kezét ágyékomra,majd nadrágon keresztül férfiasságomba markol,amitől egy kényes nyögés fut ki belőlem.-Tudod,a gyerekek miatt mostanában nem volt időnk,s erőnk együtt lenni.-kezd bele,mire tökéletesen megértem,hogy mire szeretne kilyukadni.
-Értem én.-nevetek fel.-Ki vagy éhezve rám és a romantikázásra.Igazam van?-húzom fel egyik szemöldökömet.
-Tökéletesen.-bólint egyet,majd óvatosan felém mászik,s nyakamat kezdi el kisebb csókokkal beborítani.Lassan simogat,ezzel lehúzva rólam a ruhákat is,de annyira jó,újra érezni Carly érintését meztelen bőrömön.Sokáig nem volt időnk egymásra,hiszen ott volta az esküvő,amit nagyon jól megszerveztünk,aztán a gyerekek.Volt,hogy egész éjszaka váltottuk egymást,hogy ki legyen fent a gyerekekkel,mert vagy nőtt a foguk,vagy fájt a hasuk,szóval mindig volt valami.Napközben mindig volt mindkettőnknek valami dolga,így inkább azokkal foglalkoztunk.Volt,hogy néha-néha megesett egy kisebb szeretkezés,de az gyors volt,nem az igazi.
Most viszont csak én és Carly vagyunk.Mi.Végre!Csak egy picit,együtt!-Fürödjünk,gyere.-fogja meg a kezemet,s immár meztelenül kezd el húzni a fürdőszoba felé.Amíg megengedi a vizet,hosszasan csókolózunk,hiszen azt sem szeretik a gyerekek,így mindig próbálunk csak egy-egy szájra puszival megelégedni,ami nem túl könnyű,de a gyerekekért mindent,nem igaz?Carly éppen szállt volna be mellém a vízbe,amikor megszólalt az a bizonyos punk dal,amit azóta sem változtatott meg,mióta ismerem.
Csörög a telefonja.Ezt nem hiszem el!-Pillanat!-sóhajt egyet,miközben felmutatja a mutatóujját,s kirohan a szobánkba.-Természetesen.-hallom,amint beleszól a telefonba.-Negyedóra és ott vagyok érte.-mondja búskomoran,majd elköszön a vonal másik lévő embertől,s berohan a fürdőszobába.Ó,igen!Szemeim akaratlanul is kicsi,de annál formásabb melleire téved.-Most hívott az óvónő!-kezd el kapkodni,majd a szennyes-tartóból elővesz egy hosszú nadrágot,s egy kötött pulcsit és felveszi őket.-Noel lázas lett.Tudtam,hogy nincs valami rendben vele.Ez olyan anyai megérzés volt.-magyarázza.
-És akkor most nem leszünk együtt?-kérdezem csalódottan,mire lehajtja fejét,s csendesen válaszol:
-Most nem hiszem,de haza hozom Noel-t,lefektetem és visszajövök hozzád,de első a gyerek!Amíg nem kell menni Jenna-ért,addig csakis veled leszek,.-mondja kacéran,mire egy bájos mosoly húzódik arcomra.
-Ígéred?-húzom fel szemöldökömet.
-Ígérem.-bólint egy aprót,majd lehajol hozzám,a kád szélére támaszkodik,nyom egy nedves csókot a számra,s leslisszol a lépcsőn.Hallom,ahogy felhúzza a kabát és a csizma cipzárját és egy "szeretlek"-kel elköszönve kimegy az ajtón.Elmémbe szinte elképzelem,hallom,látom,ahogy beül az autóba,beindítja a motort és idegesen,magába beszélve szitkozódik,hogy miért nem mennek gyorsabban a megengedettnél az emberek.
Ahogy az óvodába ér,szinte berohan a csoportba,leguggolva,félve öleli magához egyetlen fiát,s agyon puszilgatja.beszél még egy sort az óvónővel,megöleli Jenna-t is,felöltözteti Noel-t,majd az anyósülésre rakja a gyerekülést,beleülteti Nole-t,ő is beül az autóba,majd ugyanúgy,szitkozódva vezet haza felé.
Hihetetlen.Nem rég még engem vitt anya óvodába,most meg már én viszem a saját gyerekeimet.Mindennél jobban imádom ezt a két kis ördögöt,de az a baj,hogy ők tényleg ördögök.Ami a kezük közé kerül,azt vagy összetörik,vagy megrágják.Néha kissé idegesít,hogy mindig figyelni kell rájuk,de már nem tudom visszacsinálni,és most hogy így belegondolok,ha lehetne sem csinálnám vissza.
Van egy gyönyörű családom,akiket imádok,és ők is engem,van pénzem,nem kell sem nekem,sem a feleségemnek dolgoznom,van egy gyönyörű házam,autóm,barátok.Mi kell még?Úgy érzem,hogy én vagyok a legszerencsésebb ember a világon!-Megjöttünk!-kiabál fel Carly,de én még mindig a kádban fekszem.Annyira jó néha csak ülni,semmi nem gondolkozni,nézni ki a fejünkből.
-A fürdőben vagyok.-kiabálok vissza,majd pár perc múlva Noel totyog be.Látom rajta,hogy beteg.A szemei betegesen csillognak,s legnagyobb bánatomra most nem mosolyog.-Szia,nagyfiú.-köszönök neki,miközben feljebb emelkedek a kádba.-Akarsz fürödni?-kérdezem,mire egy nagyot bólint,így engedek még a vízhez egy kis meleget,amíg ő ügyesen levetkőzik,majd beemelem magamhoz.ismét elönt az apai érzés,ahogy beleül az ölembe,a fejét a mellkasomra hajtja,s a hüvelykujját bekapja.
Hallom,amint légzése kissé lelassul és elalszik.Mosolyogva tűröm ki a haját a homlokából,majd lejjebb csúszok a kádban,éppen annyira,hogy az egész teste benne legyen és ne fázzon.
-Mit csináltok?-lép be a fürdőbe Carly,de amint meglát minket szinte elolvad.-Ó,Istenem,de édesek vagytok.-nevet fel halkan,miközben a kád mellé guggol.-Annyira szeretem.-simogatja meg Noel barna haját.-Tudod,amikor megtudtam,hogy terhes vagyok,akkor teljesen elbizonytalanodtam,hogy szeretnék-e gyereket,de most...Bármit megadnék érte és Jenna-ért.És persze érted is.-teszi hozzá,amikor áll-csalódottságot próbálok tükrözni arcommal.
Nyom egy puszit az arcomra,majd feláll,s a tükörben igazítja meg a kuszán álló hajszálait.-Gyorsan megágyazok Noel-nak,addig keltegesd fel,kérlek.-mosolyog rám a tükörből,mire bólintok egyet,s óvatosan kezdem keltegetni a karomban lévő pici ördögöt.
-Végre elaludt.-sóhajt fel,amikor bebújik mellém az ágyba,s átkarolja derekamat.-Van még kedved...-be se kell fejeznie a mondatát,hiszen tudom,hogy mire akar kilyukadni,és igen.Még mindig van kedvem,így bólintok egyet és nyomok egy csókot a szájára.
Rajtam nincsen ruha,hiszen a fürdőzésem után rögtön bebújtam az ágyba,Carly-n pedig csak egy melegítőfelső és egy nadrág van,mert,amikor hívtak minket az óvodából,annyira megijedt,hogy csak ezeket kapta magára.Gyorsan,mégis érzékien romantikusan dobálom le róla a ruhadarabokat,majd,amikor már semmi sincs rajtunk,felé hajolok,s minden előjáték nélkül belé hatolok.
Jól eső nyögés hagyja el mindkettőnk száját,amikor teljesen ráborulok,a két lábával körbe tekeri a derekamat és meg sem mozdulunk.Annyira jó végre ismét együtt lenni.Nem kell sietnünk,egyszerűen csak vagyunk.Haját simogatom,miközben ő nevetve suttog a fülembe.Egy gyerek,aki már tud a szexről,de még szűz,az nem tudja elképzelni,hogy mennyire nehéz e nélkül élni.
Ilyenkor érzed,hogy te vagy a középpontba,s szeret valaki.Mondjuk pont én beszélek,aki anélkül is érzi,hogy szeretik,ha nem szexel,vagy éppen szeretkezik.Több,mint három éve nem szexeltem!Amikor ezt kijelentem senki sem hiszi el,vagy ha el is hiszik,sajnálkozva néznek rám.Majd hozzá teszem,hogy azóta én csak szeretkezni tudtam.
Carly egyszerűen elbűvölő.Imádom minden egyes testrészét,porcikáját,gondolatát,csókját.Egyszerűen ő az igazi nekem.A boldogság ennél jobban is elönt,amikor Ca nem bírja tovább,s óvatosan kezd el mozogni,így engem is mozgásra késztetve.Mosolyogva,egymás tekintetét állva élvezünk el,majd ismét rá nehezedek,amit tudom,hogy imád.
-Annyira nagyon szeretlek.-suttogja fülembe,miközben tarkómat és a hajamat kezdi el simogatni.
-Én is Téged.-nyomok puszit kulcscsontjára,majd megpróbálok egy picit így pihenni,de nem telik bele két perc,amikor meghalljuk Noel szívszorító sírását.Egyszerűen minden olyan gyorsan történik!Az egyik pillanatban még boldogan szeretkezünk,aztán Noel sírása,a mentők fülsüketítő szirénázása,majd Carly sírása.Minden olyan gyorsan történik!Semmit sem értek!Majd Carly szipogva,még mindig zokogva elmagyaráz mindent.
Aloha Mindenki!
Ahogy ígértem,itt is az 51.részlet!Kíváncsi vagyok,hogy kinek,hogy tetszett!Mivel volt/van az első blogom,így ez az egyetlen olyan blogom,ahol nem csak Chat-ben tudjátok megírni a véleményeteket!Most,így három hónap után,ahogy végig nézem a többi működő blogomat,rájövök,hogy eléggé kevés az a 15 rendszeres olvasó és
Pusza.
Regina