Már éppen indultunk volna fel az emeletre,amikor a bejárati ajtó kinyílt,miközben Carlyval mi már csak fehérneműbe voltunk.Azt hittem,hogy szív rohamot kapok!Tulajdon képen egy miniszívrohamot kaptam.Megfordultam,majd Lexivel találtam egy vonalba magam,pár méterre tőlem,de ahogy láttam ő még nem vett észre bennünket.
-Carlyyy....Képzeld elhívott Alex.....-jött be ugrálva,majd amikor észre vett minket teljesen lefagyott.Én szó szerint ledobtam magamról Carlyt.Erre kicsit felszisszent,majd rám szólt,hogy legközelebb inkább szóljak neki és majd ő leszáll rólam.Szóval lesz legközelebb!?Yeahh baby.....
-Ohh...Baszd ki!Bocsi!-takarta el szemeit-Megyek is!-fordított nekünk hátat.
-Várjál!-kiabált neki vissza Carly.Nem értettem,hogy miért kiabál neki vissza,mivel én minél hamarabb akartam folytatni el foglaltságunkat és hát tudtommal ő is.Viszont Carly teljes nyugodtsággal ment oda Lexihez,miközben ő is már fehérneműben volt,de amint láttam őt nem zavarta.Imádom.-Szóval most Alex elhívott randizni?-kérdezte Ca kikerekedett szemekkel.Fogalmam sem volt róla,hogy kiről beszélnek,de nem is annyira mozgatott.Beszélgetésüket,fejemet a falnak döntve hallgattam végig,miközben lábaimat és karjaimat keresztbe fontam és vártam,hogy mikor fejezik be az értelmetlen beszélgetésüket.
-Igen!-ugrándozott Lexi.Majd Ca is társult hozzá,aztán elsikították magukat és Carly elkezdte ölelgetni Lexit.
-Mesélj el mindent!-emelte ki a 'minden' szót Ca.Én erre csak megköszörültem a torkomat ezzel jelezve,hogy majd ha lehet akkor inkább holnap vagy tudom is én.Carly vette az adást,ezért ki is tessékelte Lexit,majd csak rámosolygott kaján.
-Szóval..-kezdett bele,majd egyre közelebb,és közelebb jött hozzám.Végül elérte célpontját (ajkaimat) és elkezdte mohón falni őket.Imádtam amikor ilyen 'kanos'.
-Na,mi van?Beindultál?-nevettem bele csókunkba.Vagyis ez inkább röhögés volt,és nem nevetés.
-Mondjuk!-mondta zihálva,megrántotta vállát.Hajamba túrt,így közelebb húzott magához.Már,ha ez lehetséges volt.Ma valamiért nagyon vonzódott hozzám,bár nem tudom,hogy miért,de ez egyáltalán nem zavart.Átkarolt hátamnál,majd úgy kezdett felhúzni a lépcsőn.Viszont csókcsatánka még mindig nem fejeztük be.Amikor felértünk,szobájába szinte már be-be rángatott.Ahogy észre vettem direkt úgy vezetett minket az ágyhoz,majd az ágyra,hogy ő legyen alul.Végül sikeresen ráfektetem én az ágyra,és hagyta most,hogy én kényeztessem.Lassan,de érzékien kezdtem el csókolgatni arcát,nyakát,mellkasát,hasát és végül combjait.Ő ez kisebb-nagyobb nyögésekkel díjazta.nem tudtam,hogy mennyire van még rám megharagudva és,hogy most azért hagyja magát,mert megsajnált vagy csak olyan szomorú.Így megkérdeztem tőle:
-Ne (!!!) értsd félre a kérdésemet,mert én igen,de te akarod?-néztem fel rá,miközben kezemmel csipkés bugyiját piszkáltam.
-Mindennél jobban!-túrt bele hajamba.Na itt lett legem (nem olyan értelemben).Feljebb csúsztam,hogy egy vonalba legyek vele,benyúltam háta alá és elkezdtem keresni melltartókapcsát.Nagy nehezen letéptem róla és eldobta a szoba másik sarkába.Újra elkezdtem csókolni.Ő közelebb húzott magához,lábát derekam köre fonta,majd lábujjai köré becsúsztatta boxeremet és elkezdte lehúzni.Kisebb-nagyobb szenvedés kíséretében sikerrel járt és leszedte rólam,alsónadrágomat.-Szeretlek!-mondtam két csók között.
-Csak ilyenkor!-fejezte be csókunkat.Aminek több,mint valószínű,hogy levegőhiány volt az oka.-Mi?Nem!-néztem rá ijedten.Ez a 'Szeretlek' most teljes szívemből jött!-Akkor jó!-mosolygott.Újra rátapadtam ajkaira.Rajta már csak egy bugyi volt,de az nagyon zavart.Azt is leszedtem róla.Gondoltam,most már elég lesz a 'bemelegítésből'..és most jöhet a java.Belehatoltam.Én elég nagyokat nyögtem,de most nem zavart.,és nem is érdekelt.Viszont Carly elég nagy körmeit szó szerint hátamba mélyesztette és úgy húzta végig hátamon.Fájt!De ez csak ég jobban beindított.Úr Isten!Mindjárt a felhők felett fogok járni!
-Carly!-ziháltam-Imádlak!Gyerünk!-ordítottam.
-Tudom Jus!Én is!-visította.Ami a füleimnek nagyon,de nagyon fáj.Még nyögött egyet,aztán abba hagyta.Ebből simán rájöttem,hogy ő már elment.Nekem sem kellett sok.Még két utolsó lökést 'adtam neki',majd gyengén csúsztam ki belőle.Imádom a csajt!De jelzem,hogy NEM azért mert ilyen jól csinálja.Ha nem,mert érzem,hogy ő az akire eddig szüksége volt az életemnek.És persze nekem is!