43.részlet

SZIASZTOK!
ANNYIRA KÖSZÖNÖM A HOSSZÚ,KIFEJTETT KOMMENTÁROKAT!
MOST SEM A LEGHOSSZABB RÉSSZEL JELENTKEZTEM,DE MAJD LESZ HOSSZABB IS!
ÁLTALÁBAN AKKOR SZOKTAM HOSSZABB RÉSZEKKEL JELENTKEZNI,AMIKOR A MEGSZOKOTT KOMMENTÁR SZÁMOT MEGHALADTUK!
REGINAAXX

*Lil' szemszöge*

Jaddel már éppen feküdtünk volna le,vagyis már lefeküdtünk csak még beszélgettünk egy picit,amikor megcsörrent a telefonom.Just volt az.Köszöntünk egymásnak,majd elkezdett nekem arról az Angelről vagy kiről beszélni.Hogy őszinte legyek:én sem vagyok a hűségesek hűségese,de azért ez már durva,amit csinál.Mivel imádom Carlyt-nem úgy-így hihetetlenül sajnálom,hogy Justin így kihasználja,miközben még a gyerekek is ott vannak neki.Ha Carly megtudja,hogy Justin megcsalja egy egész világ fog benne összedőlni.Ez a fasz fej-Justin-meg nem gondol arra,hogy bármikor megláthatják őket smárolni vagy ilyesmi,de ez a kurva szó szerint elveszi az eszét.próbáltam már jó párszor Justin fejével beszélni,de semmi.Próbáltam telefonon keresztül lenyugtatni,nehogy valamit is mondjon Angelről,mivel ugye Jade ott volt mögöttem.De hiába.Csak nyomta a szövegét és tudtam,hogy ezek után itt kő kövön nem marad.Amint Justin elmondta,amit szeretett volna,Jade csak annyit mondott:"Te pöcs!"-majd kiszaladt a szobánkból.Nem tudtam,hogy most mit fog csinálni,mert mindkét verziójára voltérvem.Ha elment szólni Carlynak akkor azért,mert a legjobb barátnője és nem akarja,hogy megcsalás tárgya legyen.Ha nem ment el akkor azért nem,mert nem akarja,hogy Carly szenvedjen.Nem tudom.
-Ez...Ugye nem?-hallottam meg Justin kétségbeesett hangját.
-Hallod!Te tényleg szánalmas vagy!Egy:Mi a faszomért nem elég neked Carly?Miért kell megcsalnod?Kettő:Nem nyom,hogy ezt akartam az előbb mondani,hogy itt van velem Jade!-szó szerint a nyakamba volt bújva.
-És most Jade eljön ide? Carlyhoz?-kérdezte félve.
-Nem tudom,Justin! Nem tudom.-ráztam a fejem,mintha látná.
-Kérlek állítsd le-kérlelt,mintha az élete múlna rajta.Mondjuk az is:Carly és a gyerekei.Ez így összességében az élete.
-Nem,Justin!-ráztam ismét a fejemet.
-N-nem?-dadogott.
-Jól hallottad! Carly sokkal, de sokkal jobbat érdemel nálad!-osztottam ki.
-Igazad van.-sóhajtott-De azért remélem innentől is bro-k maradunk.-mondta.
-Természetesen!De próbáld meg ezt az egész ügyet tisztázni magadban.De attól még,hogy bro-k vagyunk nem fogok neked ebben a Carlyt-megcsalom tervben segíteni.Most viszont megyek,Jadet megnézni.-mondtam és már le is raktam a telefont.Amint leraktam rohantam is le,hátha Jade MÉG nem ment el Carlyhoz,hogy bemártsa Justint.
Leértem a lépcsőn, majd megláttam az ablakon keresztül Jadet.Ott ült a teraszon,egy székben,kezében egy cigivel,miközben maga elé meredve nézett ki a fejéből.Rögtön kirohantam hozzá.

*Jade szemszöge*

Ezt.Nem.Hiszem.El.Eddig annyira bíztam Justinban,hogy Carlyt soha nem hagyja el.Hát igen.Lehet,hogy nem véletlenül mondta mindig,soha ne mondd,soha??? Nem tudom.Minden esetre el kell vele beszélgetnem.
-Szia,Drágám.-hallottam meg Lil hangját,majd leült mellém.
-Szia.-köszöntem bús,komoran, mire nyomott egy puszit számra és rögtön jobb kedvem lett-Te tudtad?-néztem Lilre,miközben szívtam egyet cigi csikkemből.
-Igen.
-El kell vele beszélgetnünk.-adtam tudtára ötletemet.
-Ha tudnád,hányszor megtettem.-sóhajtott.

*Justin szemszöge*

Amint beszéltem Lillel-ami nem volt olyan felemelő érzés,mint gondoltam-gyorsab lerohantam Carlyhoz és felhívtam aludni.Ő beleegyezett, így gyors megfürödtünk.Lefeküdtünk.Angelen gondolkodtam.Biztos jó lesz ez így nekem?Carlyt becsapni?Biztos jó ez nekem,hogy azt érzi,én nem szeretem?Ez nem így van.Ez sokkal bonyolultabb ennél. Gondolkozásom közepette, Carlyra néztem,aki mellkasomon fekve,mellkasomon a koronát simogatta,rajzolgatta körbe. Elmondjam Canak?De abból botrány lenne! Viszont,ha mástól tudja meg, abból még nagyobb.Szóval abba maradtam magammal, hogy itt és most elmondom neki.Talán utoljára,megfogtam állát, annál fogva fejét felemeltem, majd megcsókoltam.Ő ezt egy mosolygással nyugtázta,tetszett neki.
-Figyelj Carly! Elmondjam, hogy mi a bajom hónapok óta?-kérdeztem.Ő csak bólogatott.Rendben,Bieber.Most legyél okos!-Én...Én megcsallak.-mondtam ki, amit szerettem volna már hónapok óta.

48.részlet

NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNÖM A BIZTATÓ SZAVAKAT ÉS,HOGY NE HAGYJAM ABBA,MERT EZ  A KEDVENC BLOGOTOK.SZERINTEM KEZDITEK KAPIRGÁLNI,HOGY HOGYAN IS LEHET VÉGE A BLOGNAK!HÁÁÁT...2 RÉSZ VAN HÁTRA ÉS VÉGE.BÚCSÚZÓT MÉG NEM MONDOK-(:-,MERT MÉG KORAI,DE ANNAK IS MEGLESZ AZ IDEJE!REMÉLEM TETSZIK AZÉRT EZ A RÉSZ IS ÉS TÖBB KOMMENTÁR JÖN HOZZÁ,MINT 5.MINT MÁR EMLÍTETTEM LESZ EZUTÁN EGY ÚJ BLOGOM!EZ MÁR MOST MEGSZÜLETETT,VELE EGYÜTT AZ ELSŐ RÉSZ IS!http://takeyoumaffiajustinandisa.blogspot.hu/!OLVASSATOK BELE,KOMMENTÁROZZATOK,KÖVESSÉTEK BLOGLOVIN-ON!REGINAAXX

-De kérem,viselkedjenek Justinnal kicsit elnézőbben,ha azt szeretnék,hogy sokáig köztünk maradjon.-mondta a doktornő-Most viszont mennem kell.A viszontlátásra és sok szerencsét.-köszönt mosolyogva,majd kérdte a következő "beteget".Amint előrébb jött Justin,rögtön megöleltem.
-Kérlek,ne haragudj rám!Mindent megteszek,hogy neked jobb legyen!-suttogtam nyakába.

-Én ne haragudjak?-nevetett-Neked kéne haragudnod,ahogy viselkedtem veled.Menjünk haza és beszéljünk meg mindet,oké?-suttogta ajkaimba,majd nyomott egy hosszú puszit számra.

-Oké.-bólogattam mosolyogva.Szóltunk Scooternek,hogy vigyen minket haza.Így is tett.Amint haza értünk a gyerekek megrohamoztak minket,amit nevetve nézett végig Carin és Scoo.Agyon puszilgattam Jennáékat,majd addig apjukra bíztam,amíg Scooterékkel beszéltem.

-Köszönök,mindent!-fordultam feléjük,majd egyszerre öleltem meg mindkettőjüket.
-Ugyan.-legyintett Carin-Ezek egy tündérek voltak.

-Kérlek,vigyázz Justinra!Ha valami baj van,ne Pattie-nek szól,hanem nekünk?Értve?-kérdezte Scooter.Én csak bólintottam.Még beszélgettünk egy kicsikét,aztán kikísértem őket,majd visszamentem Justinékhoz.

-Mi jót csináltok?-ültem le törökülésbe,a földre Justin és Jenna közé-velem szembe volt Noel.

-Játszunk.-mondta Noel,miközben a játékait dobálta felém.

-Oké.Ha ez neked játszás.-vontam vállat-Justin..-fordultam az említett felé-Minden rendben van?-kérdeztem,hiszen olyan csendes volt.

-Persze-mondta,majd biztatás képen mosolygott egyet,egy csók kíséretében.

-Fúúúj....-hallottuk meg Noel ismerős mondatát.

-Tudod Kicsim,majd mi is ezt fogjuk mondani,hogyha majd valami csajjal látunk csókolózni.-magyaráztam nevetve.Mintha értené.

-A-a..-rázta a fejét.

-Te tudod.-vontam vállat-Ma mit csinálunk?-kérdeztem mindenkitől,miközben Justin vállára hajtottam fejemet.Természetesen megfogom vele beszélni ezt az Angeles ügyet és a csajjal is fogok beszélni,de nem most.Mint,ahogy mondta a doktornő elnézőbben fogok vele viselkedni,de az azért nem hagyom,hogy fűvel-fával megcsalni.Sőt,senkivel sem!

-Moziii!-kiáltott fel Jenna a játékok közül.

-Jó.-sóhajtott Justin,mire mindkét gyerek sikításba kezdtek.

-Szívem!-fogtam meg Justin vállát-Nem muszáj!-ráztam a fejemet.

-De.Van kedvem.Főleg a családommal lenni.-mosolygott.Ó Édes Istenem!Hogy én milyen rég hallottam az ő szájából ilyen kedves szavakat!Nagyon jól estek!

-Rendben.-bólogattam.Nyomott egy puszit számra,amiből csók lett.A gyerekek nem vették észre,de azért így is zavarban voltam,mivel Justin kezei eléggé elkalandoztak testemen,ami végül fenekemen állt meg,majd miután belemarkolt és nyomott egy csókot nyakamra,abba hagyta.Azért ő is érezhette,hogy feszült voltam és a gyerekek is ott voltak velünk.

Gyorsan felöltöztünk mind a négyen-természetesen ma sem maradhattak ki a gyerekekről a kiegészítők-aztán rohantunk is le a kocsiba.Alig negyedóra alatt odaértünk,kiszálltunk a kocsiból,majd négyen.kézen fogva mentünk be a plázába.

Sokan megbámultak vagy volt olyan,aki oda jött hozzánk,babázgattak-annak ellenére,hogy nem is ismernek minket.Bár a Bieber gyerekekért mindent,nem igaz?

-Mit nézünk meg?-kérdezte Justin,mielőtt még a pénztároshoz álltunk volna.

-Gru2!-vágtam rá.Izgatottabb voltam,mint a gyerekek.

-Jenna?Megfelel?-nézett le Jennre.Ő csak bólintott,ezzel nyugtáztuk,hogy ő is megszeretné nézni-Tesó?-nézett Noelra,aki egy csőnadrágban,kockás ingben és egy fullcap-ben feszített-amit megjegyzem,nagyon nehéz volt,az ó méretében találni.De Justin Biebernek mindent lehet!

-Legyen.-rántott vállat,amin hatalmasat nevettem.Most képzeljétek el:2 éves és ott rángatja nekünk a vállát,hogy megfelel neki a Gru.Hát esküszöm megeszem!

-Akkor addig vegyetek légyszi innit meg,ami kell még.-kacsintott Justin,majd nyomott egy puszit számra-Nekem tudod mi kell.-kacsintott ismét.Ezt nem tudtam mire vélni,hiszen vagy arra gondolt,hogy tudom,hogy mi kell neki:nachos,közepes kólával.Vagy éppenséggel rám gondolt,hogy hiányzok neki.

-Oké.-mondtam,majd el is vettem azt a pénzt,amit nyújtott nekem.

-A gyerekeknek,pedig,amit....

-...Amit  akarnak.-fejeztem be mondatát.Tényleg megveszünk és megteszünk nekik mindent,amit nem hiszem,hogy jól cselekszünk.Én lennék velük szigorúbb,de Justin mindig azt mondja,hogy ez a legjobb nevelési módszer.Hááát...nem tudom.De kíváncsian várom,hogy mikor kezdődik nekik a visszabeszélős korszak,és,hogy akkor hogyan is birkózik meg velük Justin.

Oda mentünk hárman a pulthoz és megvettem mindent,amit kérnek és,amit én kértem.Számomra brutális árat fizettünk,Justin szerint élvezzük az életet és ne foglalkozunk se az árakkal,sem azzal,hogy minek mi lehet a következménye.

***

Imádni való volt ez a film.Annyira cuki!Egy csomót röhögtünk rajta,de mire vége lett Jennáék totálisan kész voltak,így Jennát én vittem a kezembe,Justin,pedig Noelt.

Jenn természetesen bealudt a vállamon,majd miután beültünk az autóba,megkönnyebbülve sóhajtottam,amikor lerakhattam az ölemből őt.

-Gyere.Ülj előre.Úgysem kelnek fel.-mondta mosolyogva,miközben pont ültem volna be hátra.

-Jó.-vontam vállat,majd mindketten beültünk előre.

Már egy ideje úton voltunk,amikor Justin lesorolt a leálló sávba,majd amikor leálltunk,övét kikapcsolta,majd teljes testével felém fordult.

-Biztos,hogy nem haragszol?Semmiért?-kérdezte meg hirtelen.

-Biztos.-bólintottam-Tény és való,hogy nagyon rosszul estek tetteid és a szavaid,de beszéltem személyesen is,négy szem közt a doktornővel és azt mondta,hogy az utóbbi 4-5 hónapban az nem te voltál.Azt mondta,hogy a hírnév és a boldogság már annyira áthevült rajtad,hogy csak így tudtad az érzelmeidet kimutatni.Azt is említette,hogy a beszélgetésetek után újra a régi leszel.És teljesen az vagy.-mosolyogtam.

-Köszönöm.-Justin csak ennyit mondott,majd egy heves,vad,érzelmes csókkal díjazott meg.

Nagy nehezen,átmásztam az anyósülésről a volánhoz,vagyis Justin ölébe.Hátamat nekitámasztottam a kormánynak,így Justin teljesen nekem feszült.Felsőmet elkezdte levenni rólam,amiben segítettem neki,én is lehámoztam róla,így felső testünket,már csak a melltartóm kikapcsolása zavarta meg,hogy teljesen csupaszan egymáshoz érjenek.

Kezével,rövidnadrágomon és bugyimon keresztül kezdett el izgatni,ami végleg betett.

-Juhhh....Justinn...-nyögtem enyhén sikítva fülébe,miközben lehámozta rólam nadrágomat és a bugyimat is,majd megéreztem mutató és középső ujját bennem mozogni-Úr Isten!-sikítottam fel kéjesen,amikor elért az orgazmus,majd Justin széles mosolyával találtam szembe magamat-Most te jössz,Drágám!

Hátra nyúltam a hátához,majd azt kezdtem el simogatni.Megemelte derekát,ezzel jelezve,hogy húzzam le a nadrágját.Meg is tettem-még jó,hogy nem volt benne öv.Alsónadrágját is lecsúsztattam,egészen combja aljáig.Férfiasságát kezembe vettem,majd elkezdtem rajta kezemet mozgatni,miközben néha-néha megnyaltam.

-Ca-Carly!Édesem!-ordította fel rekedt hangon.Orgazmusát Jenna hangja zavarta meg:

-Apa!Mit csináltok?-ült fel az ülésben.

47.részlet

SZIASZTOK!
ARRA DÖNTÉSRE JUTOTTAM,HOGY A 2.ÉVAD10.RÉSZ-ÉNÉL BEFEJEZEM A BLOGOT!
TUDNÉK MÉG MIT ÍRNI,DE AZ MÁR NEM LENNE OLYAN,MINT AZ EDDIGIEK.AMI FONTOS ÖTLETEIM VANNAK AZOKAT MÉG BELETUDOM ZSÚFOLNI A TOVÁBBI 4 RÉSZBE!A 2.ÉVADOT MINDENKÉPPEN ELAKARTAM KEZDENI,MIVEL IMÁDOM EZT A BLOGOT,ÉS AHOGY LÁTOM MÁSOK IS SZERETIK!EZUTÁN A BLOG UTÁN ÚJABBA KEZDEK.ARRÓL VISZONT FOGOKÚ EGY KIS ISMERTETŐT ÍRNI,AMIT MAJD ITT IS MEGOSZTOK VELETEK!
ADDIG IS HASZNÁLJÁTOK KI AZ ALKALMAT ÉS OLVASSÁTOK BLOGOMAT!
REGINAAXX

-Mi a kurvaeget csinálsz te ezzel a lánnyal?-hallottam meg Scooter ideges hangját,amint torkaszakadtából üvölt.El sem hiszem,hogy idáig elfajult a szerelmünk Justinnal.Mi ez?Kiakar készíteni?Mert,ha az volt a célja,akkor egyre jobban halad a-felé-Gyere ki Drágám.-hallottam Carin megnyugtató hangját.Belenéztem a tükörbe,majd amikor megbizonyosodtam róla,hogy nem csak úgy érzem,de úgy is nézek ki,mint egy roncs,félve,de kinyitottam a fürdőszoba ajtót.Justin az ágyon ült,miközben kezébe temetve arcát,a térdein támaszkodott,előtte állt Scooter,Scoo mellett pedig Carin,aki széttárva karjait arra várt,hogy megöleljem.Gyorsan oda is rohantam hozzá,majd jól megölelgettük egymást.Amint megéreztem Carin nyugtató illatát a síró görcs elkapott,de most nem állt szándékomban visszatartani könnyeimet.Olyan nehéz minden Anya nélkül.Mindenki azt hiszi,hogy erős vagyok és,hogy nem is hiányzik az anyukám.Ez hazugság!Aki ezt állítja,azt legszívesebben egy kanál vízben is megtudnám fojtani.Erősnek tényleg az is vagyok és az is maradok,de mint minden ember én is megtörök egyszer-kétszer.Amint Carin észrevette,hogy sírok,kezét hátamra helyezte,majd lassan elkezdett simogatni.Majd amikor megbizonyosodtunk arról,hogy már nem sírok és,hogy "minden rendben van" leültettek Justin mellé és elkezdtünk beszélgetni.
-Justin.Igaz az,amit Carly mondott nekem?-kérdezte Scoo.
-Attól függ,hogy mit mondott.-vont vállat Justin.
-Megütötted?Megfenyegetted?
-Igen.És?
-Mi nem ilyennek ismertünk meg,Szívem.-simította meg a vállát Carin.
-Mindenki változik.-vonta meg ismét a vállát.
-Figyelj.Ez így nem mehet!A gyerekeid anyját bántod!Holnapra kérünk neked időpontot egy pszichológushoz.-mondta Scooter,ellent mondást nem tűrően.
-Mi?én biztos,hogy nem megyek!-állt fel az ágyról.
-De,igen!Fogsz!Téma lezárva!Most itt hagyunk titeket,de holnap olyan 10 óra fele jövök értetek.Carly is velünk jön,hogy mindent hallja,hogy mi is zajlik le a te kis fejedbe.És még egyszer meghallom,hogy bántod Carlyt a lelkedet kiverem,megértetted Justin Bieber?-osztotta ki Scooter,majd megöleltek minket,kikísértem őket,még beszélgettünk lent egy kicsit,majd visszamenetem Megfürödve,egy szál alsóban feküdt z ágyon,összekuporodva.Jesszus!Ennek tényleg valami baja van.Nem tudom,hogy normális dolog-e,de én még mindig itt leszek mellette,ezek után is.Mert még mindig szeretem!Szó nélkül bementem a fürdőbe,gyorsan megfürödtem,felvettem a bugyimat és a toppomat,majd kimentem Justinhoz.Ugyanabban a pózban volt,de a szemei nyitva voltak.Bebújtam mellé az ágyba,így pont szembe voltam vele.Amint meglátta és leesett neki,hogy ezek után sem tudok rá ÚGY haragudni.Természetesen nagyon megbántott,de ő az életem,a gyerekek és a kapcsolatunk.Nem fogom hagyni,hogy csak úgy minden összedőljön,amit eddig felépítettünk.
-Jó éjt,Justin!-nyomtam egy puszit arcára,majd hátat fordítottam neki.5 perc gondolkozás-gondolom-után,átölelte a derekamat,így aludtunk el.

-Anyaaa...-hallottam meg Noel hangját,miközben befészkelődik közénk,nővérével együtt.
-Sziasztok.-mosolyogtam,majd megpusziltam mindkettőjüket-Ma jó lesz,ha Carin néni vigyáz rátok egy kicsit?-kérdeztem.Mivel lent,amikor kikísértem őket,abba maradtunk,hogy majd Carin vigyáz addig a gyerekekre.
-Jó!-kiabált Jenna,amire öccse csak rábólintott-Apa...Apa..-simogatta Justin arcát,Jenna pici kezeivel.
-Szia Édesem.-nyomott puszit fáradtan Jenna arcára-Mr.Bieber?-nézett Noelra,akit szintén megpuszilt.Mr.Bieber?De cuki!
-Justin!Nemsokára jönnek Carinék.-emlékeztettem,miután nekem is nyomott egy puszit számra.
-Ccccc....Tudoom!-nyafizott,majd a párnába fúrta az arcát.
-Akkor gyere,mert...-hallottam,hogy autójuk megállt a házunk előtt-...,mert itt vannak!-fejeztem be a mondatomat.
-Megyek.-mondta unottan,majd felállt az ágyból és bement a fürdőbe.Én gyorsan leszaladtam Scooterékhez-öltözékemmel nem törődve.
-Sziasztok!-köszöntem-A gyereke mindjárt jönnek!
-Hello!-ölelt meg Carin-Rendben.
-Jaj Istenem!Úgy izgulok,Scooter!-öleltem meg az említettet.
-Nem kell.Nyugodj meg,és minden rendben lesz.-simogatta meg hajamat.
-Készen vagyunk!-jött le Justin.Köszönt Carinnek és Scoonak,aztán elköszöntünk a gyerekektől és Carintől és már ültünk is be a kocsiba.Scooter elől ült,mi pedig hátul.
-Légy szíves Justin,ne legyél bunkó,majd az orvossal!Ő csak segíteni szeretne,kedves és ráadásul vicces is!-világosította fel Scoo Justint.
-Értettem.-mondta bágyadtan,miközben megakarta fogni a kezemet,de én gyorsabb voltam így combomra helyeztem kezemet.Majd egy mérges pillantással rám nézett Justin,majd erősen elkapta a kezemet és szorította kezdte.Negyedóra után oda is értünk.Biztos vagyok benne,hogy Justin egy fehér kis doboz helyiségre gondolt,de ez nem így volt.Kívülről barna festék borította,majd amikor beléptünk akkor véltük igazán felfedezni,hogy olyasmi volt,mint egy gyerekeknek szánt szoba.Minden színes volt és tele volt minden beteg gyerekeke-vagy éppen felnőttek-rajzával,festményükkel.Amint odamentünk a recepciózhoz,rögötön mondta,hogy melyik színű(??) ajtóhoz kell mennünk,ahol majd Justin fogják vizsgálni.Éppen,hogy leültünk,már szólították is.Az a fél óra is,amint bent töltött csöndben vártuk végig Scooval,majd csöndességünket a doktornő zavarta meg.
-Maguk Mr.Bieber hozzátartozói?-kérdezte,mire mi csak bólintottunk,majd megláttuk az orvos mögül felbukkanni Justint-Rendben.Engedélyt kaptam Mr.Bieber-től,hogy elmondjam mi is a problémája.-mi ismét csak bólintottunk,jelezve,hogy kíváncsian várjuk mi lehet a baja-Mint általában minden olyan ember beleesik ebbe a dologba,aki nagy hírnévre tett szert.Justinnak komoly problémái vannak.-magyarázta.
-És ez mit jelent,Doktornő?-kérdeztem riadtan.
-Justin nem másért viselkedik így,mert elege van az életéből.Kikapcsolódás kell neki és,hogy szerettei úgy viselkedjenek vele,ahogy ő az szeretné.-magyarázta.
-És ennek lehet valami következménye?-kérdeztem én,mivel Scooter megszólalni nem bírt a döbbenttől.
-Ha nem vigyáznak rá,akkor öngyilkosságig is fajulhat a dolog.-magyarázta,de itt már nem bírtam,ahogy Scooter sem,így mindketten elsírtuk magunkat.Egyetlen egy szót ismételgettem magamba:öngyilkosság.

46.részlet

Próbáltam magamat összeszedni,de senki nem tudja elképzelni,hogy milyen nehéz ilyenkor bármit is cselekedni.SENKI,nem tudja azt elképzelni azt a fájdalmat,amit akkor éreztem.Csak az tudja,aki már átélte az ilyesfajta fájdalmakat,vagy éppen bántalmazásokat.Minden bátorságomat összeszedve szólásra nyitottam számat:
-Igen.Emlékszem.De miért teszed ezt Justin?-löktem el magamtól,sikeresen.
-Most-nyugodj-le.-parancsolta,miközben mutatóujját felemelte.
-Justin.nem fogok!-kiabáltam,gyerekekkel nem törődve-Miért ke..-próbáltam befejezni mondatomat,de arcon vágott,elég rendesen.Szemeimbe könnyek szöktek,amit nehezen tudtam visszatartani-Ezt csak azért csináltam,hogy nyugodj le.-mondta fapofával.
-Ugye tudod,hogy ezzel csak idegesebb lettem?-kérdeztem.Arcvonásaim megfeszültek,izmaimmal együtt.Nem tudtam,hogy hogyan is kéne ezekre a dolgokra reagálni,hiszen ilyenekről nem szoktak bemutatót tartani az iskolában.
-Kérsz még egyet,hogy lenyugodj?-kérdezte,miközben egyre jobban szüntette meg az általam elválasztott távolságot.Amint jobb kezét felemelte,kezeimet arcomra emeltem hátha tompít a fájdalmon.Nem is éreztem azt a fájdalmat,amit az előzőnél,de most is megvolt a hatása és azért mégis ott volt bennem az,hogy JUSTIN,akit az életemnél is jobban szeretek,most megütött.Igen.Szeretem,még mindig,hiszen ez a szerelem,amit ezek után nem hiszem,hogy kölcsönös lehetne.Nem tudtam,hogy meddig bírom visszatartani sírásomat.Eddig annyira erős voltam,de amióta Justinnal élek,olyan gyenge lettem,hiszen eddig éreztem a szeretetét,ami teljesen elolvasztott.Most már csak egyre jobban fagyaszt...Nem akarok vele lenni!Amint megütött,azt követte a társai is.Az utolsó-harmadik-olyan szinte fájta,a tompítás ellenére is,hogy felkellet üvöltenem.
-Auu...Úristen!-üvöltöttem fel.
-Anya?Mi a baj?-hallottam meg Jenna hangját,amint lefelé jön a lépcsőn.Justin csak nagy szemekkel nézett engem és lányát,amint odarohan hozzám-Valami baj van Anya?-kérdezte,miközben megölelt.
-Nem Édesem.Semmi.-ráztam a fejemet-Gyere felviszlek aludni,jó?-kérdeztem,miközben felvettem a telefonomat az asztalról,majd nadrágzsebembe csúsztattam
-Jó.-bólogatott,majd felemelte a kezeit,ezzel jelezve,hogy emeljem fel-Apa is jöjjön.-mondta.Justin csak bólintott,majd hárman felmentünk.Beértünk a szobába,majd nagy nehezen elaltattam Jennát,miközben Justin(!!) a combomat simogatta.
-Gyere.-nyújtotta ki a kezét felém Jus,miközben becsuktam a gyerekek szobaajtaját.
-Hova?-néztem rá kérdőn,miközben kezemet,kezei köz csúsztattam.
-Be.-biccentett a szobánk fel.Annyira lett volna kedven,hozzá,együtt lenni,de most őszintén!Kinek lett volna kedve ezek után vele lenni?Engedelmeskedtem neki,így bementem a szobába,remegő testtel.Leült az ágyra,majd maga felé fordított.Miközben én álltam és lábaimat vizsgáltam és azok remegését,Justin felhúzta a pólómat mellemig,majd elkezdte hasamat csókolgatni,éppen nadrágomat akarta kigombolni,de én megállítottam.
-Khmm...-köszörülte meg a torkát,ezzel emlékeztetve,hogy mit is mondott az előbb,majd még jobban szorított kezeivel derekamon.Minden erőmet összeszedve,testileg és lelkileg egyben kirángattam magam szorításából.
-Justin!Mi a jó,büdös francért csinálod ezt?
-Mit?
-Ezt...Megütsz?Erőszakoskodsz?Nem sokára már ott járunk,hogy teljesen természetes lesz,hogy megerőszakolsz!-törtem ki.
-Ezt most szívd vissza!-állt fel velem szemben,talán 2 centiméterre volt tőlem.Ettől az egy mondatától,amint megint észrevettem ereit,összerezzentem-Csak nem félsz tőlem?-ült ki győztes mosoly arcára.
-Én...Én..Soha!-dadogtam-Miért félnék tőled?-kérdeztem,miközben egyre jobban kezdtem talpra állni.
-Ohh...Nem tőlem kell félned!-rázta a fejét-Hanem a fájdalomtól.A fájdalomtól,amit tőlem kapsz!-magyarázta.
-Egy kérdés:Miért csinálod ezt velem?Ha majd Jennáéknak mesélek a szerelmünkről mit mondok majd?Imádtuk egymást,bár azért bántott engem az apátok de azért sze.....
-MOST!-ennyit mondott és ebből tudtam,hogy most kell abbahagynom.1.....2.....3.....Fuss!!!
Berohantam a fürdőnkbe.Elkezdtem a zsebeimbe turkálni,hátha megtalálom a telefonomat.Siker!Nem tudtam,hogy kit hívjak,de nem akartam justinnal egy lakásban sem lenni.Kit hívjak?Apát?Scootert?Adamet?Esetleg a rendőröket?Mi?nem!Apa,rendőrök kilőve.Most csak Adam vagy Scooter maradt.Scootert azért nem akartam hívni,mert lehet,hogy Carinnel van-így fél 11-kor,viszont Adamet tényleg zavarni sem szerettem volna és,ha ide jön abból csak verekedés lehet.Scooter!Kikerestem a számát,majd tárcsáztam.
-Hallo?-hallottam meg álmos,fáradt hangját.
-Szia!Carly vagyok-szóltam bele lihegve.
-Ohh..Szia!Mondjad!
-Scoo..Segítened kell!
-Mi?Miben?
-Justin.Justin.Teljesen meghülyült!Ma már többször megütött és fenyeget!És,ami a legfontosabb...-csuklott el a hangom.
-Mondjad már!
-Megcsalt!Ma jelentette be.
-Úristen!Ez tényleg meghülyült!És..És most hol vagy?Mit csinálsz?
-Éppen a mosdóban vagyok és várok valami segítségre.
-Értem.Pár perc és ott vagyunk Carinnel.
-Köszönöm.-köszöntem meg és már le is tettük.
-Mi a picsát csinálsz?-hallottam meg Justin ideges hangját,miközben az ajtón dörömbölt.
-Nyugodjál már meg!Alszanak a gyerekek!-osztottam ki.itt abba hagyott mindent,majd 5 perv után hallottam,hogy megáll egy kocsi,a bejárati ajtó nyílik-csukódik,majd ugyan ez a szobánk ajtajával.
-Mi a kurvaeget csinálsz te ezzel a lánnyal?-hallottam meg Scooter ideges hangját,amint torkaszakadtából üvölt.

45.részlet

MEGJÖTTEM!
JÓ.AZÉRT EGY KICSIT ELKESERÍTETT,HOGY 11 KOMMENTÁR UTÁN-AMI MELLESLEG 1 NAP ALATT JÖTT ÖSSZE-A KÖVETKEZŐ RÉSZHEZ CSAK 5 JÖN-2 NAP ALATT.
MOST AZZAL NYUGTATOM MAGAM,HOGY MINDENKI NYARALNI VAN,MEG ILYENEK,DE AZÉRT REMÉLEM,HOGY NEM A VÁLTOZÁSOK MIATT NEM ÍRTOK KOMMENTÁRT.
REGINAAXX

-Gyere.Üljünk le.-vezetett a kanapéhoz,miközben gyorsan kiöntötte a turmixát egy pohárba,majd leültünk mindketten-És most mesélj!Elmeséltem neki,mindent,egytől-egyig.Állát csak úgy kapargattam fel a földről-Az szép!Mit képzel ez magáról?Látod!Én mindig is mondtam,hogy egy geci!-mondta nevetve,de nem nagyon sikerült vidámabbá tennie.
-Kérdezhetek valamit?
-Persze.
-Hol van a piercinged?
-Kiszedtem néhányt,de ez megmaradt.-mutatott a szemöldökére-Miért?
-Ne tudom,csak olyan furcsa vagy nélkülük.-magyaráztam-Kaphatok abból?-mutattam a kezében lévő turmixra.
-Persze.-mosolygott,majd felém nyújtotta-Itt maradsz éjszakára?Vagy Jennáék...-kérdezte.
-Nagyon zavarnék?Majd korán elmegyek,hogy nehogy észrevegyék,hogy nem voltam otthon.-magyaráztam.
-Maradj csak!Ha zavarnál nem kérdeztem volna meg!-nevetett,miközben nyomott egy puszit arcomra.Olyan,mint régen.Annyira kedves.De remélem nem csak egy átmeneti állapot-Egyébként,képzeld!Jövő héten jön haza jön egy hétre Hope!-újságolta.Hope,Adam nővére,bár csak egy-két hónap van köztük.Imádom Hopeot!Annyira aranyos és kedves.viszont le se tagadhatnák,hogy testvérek.Az ízlésük,meg úgy mindenük hasonlít...Szerintem.
-Áhh...Inkább megyek,mert nincs semmi ruhám!-mondtam,majd felálltam.
-Biztos?
-Ühümm...
-Akkor haza kísérlek!-mondta.Miután beleegyeztem elvett egy melegítő felsőt,mindketten felvettük a cipőnket,lekapcsoltunk minden villanyt,,bezárta az ajtót és már indultunk is.
-Köszönöm,hogy segítesz és,hogy itt vagy mellettem!-köszöntem meg mindent,miközben megálltunk a házunk előtt.justin még fent volt,mivel a nappaliban még égett a villany.
-Ugyan.-legyintett-Én köszönöm,hogy megbocsájtottál nekem,azok után,amiket műveltem.-simított végig arcomon,amitől egyenesen kirázott a hideg-Attól függetlenül,hogy nem úgy állunk,mint,ahogy én szeretném.-erre csak felnevettem kínosan.Vázolok:Akkor ő most azt mondta,hogy ő köszöni,hogy megbocsájtottam neki,még akkor is,hogyha nagyon,de nagyon bunkó volt velem.Örül,hogy jóba vagyunk,nagyon,de jobban örülne,hogyha minden olyan lenne,mint régen és együtt lennénk.
Hogy őszinte legyek,én is jobban érezném magamat!Csakis a gyerekeket hiányolnám!Olyan jó volt régen,amikor reggelente Adam jött értem,majd találkoztunk Jaddel!Suliba voltunk,lazultunk utána,haza ment mindenki,majd megint lazultunk!Ahh...Hiányzik az az idő!Olyan nyugis volt minden!Az egész életem!
-Akkor..Én most.Bemegyek.-mutogattam össze-vissza,mintha zavarba lennék,de hogy lehetnék?Hiszen vagy 5 éve ismerem!
-Rendben.Vigyázz magadra!És ne hagyd,hogy Justin kikészítsen!-mondta,majd nyomott egy puszit arcomra-Remélem tudod,hogy szeretlek!-simított végig arcomon.
-Igen.Tudom.-hajtottam le fejemet-Én is téged,de,mint tudod nem úgy,mint ahogy te.Ő csak bólintott,nyomott a másik arcomra még egy puszit,majd elment.Mély levegőt vettem,majd benyitottam a házba.
-Szia!-kiabáltam halkan.
-Szia.-jött elő a nappaliból Justin félénken.
-Baj van?-kérdeztem.
-Szerinted?-nézett rám lenézően.
-Fogalmam sincs mi a bajod,hiszen megint te basztál ki velem.-néztem rá hitetlenül
-Lehet.De most,amit kint láttam.Teljesen letört.
-Most sajnálnom kéne?-kérdeztem felhúzott szemöldökkel.
-Nem azt kértem.Csak rossz volt téged látni,ahogy Adam puszit nyom arcodra.
-Honnan tudod,hogy ő volt az?
-Az a baszott nagy fülbevaló...
-Értem.
-Figyelj.Lemondtam Angellel a találkozót.
-Örülök.-köptem oda neki,flegmán.
-Most nézz a szemebe.-fogta meg ingerülten az állkapcsomat,miközben erősen az ajtónak lökött-Lemondtam a találkozót MIATTAD,úgyhogy még egyszer így nem beszélsz velem!Megértetted?-az idegesség és a félelem végig futkosott testemen,mérges,ingerült hangjától,viszont a hideg.Mondandójára semmit nem reagáltam,hiszen hihetetlenül megijedtem-Megértetted?-duzzadtak ki nyakán az erek.Itt már semmire nem tudtam figyelni csak a nyakára.Megszólalni,nem,hogy nem mertem,egy hang nem jött ki a számból.Mozdulni viszont nem mertem és nem is akartam-Szánalmas vagy.-rázta a fejét-Nem fogunk külön ágyban aludni!Együtt fogunk.Ha olyan kedvem lesz,hogy leakarok veled feküdni,akkor te azt teszed!Kifogást NEM fogadok el!-mondta,nyomott egy csókot számra,majd arcomat neki dobta,lökte az ajtónak,miközben fejem koppant egyet,ahogy neki lökte az ajtónak.Szemeim könnybe lábadtak,ahogy meghallottam,hogy becsukja a gyerekek ajtaját,elkezdtem sírni.Ez mégis mi volt?A szívemet kettétörte,most már csak egy fél szívem maradt épségben.És,ha így folytatja az sem sokáig.Elég sokáig húztam az időt,mindent csináltam,csak,hogy ne kelljen felmennem Justinhoz.Eldöntöttem,hogy még iszok egy kicsit.Engedtem egy kis vizet,majd elkezdtem inni,amit két kéz zavart meg,miközben testemen kalandozott.Egy pillanatra lemerevedtem,majd rájöttem,hogy Justin az és,hogy mit mondott.Bevallom!Félek tőle!Nyakamba belebújt,majd elkezdte apró csókokkal behinteni.Majd fordított állásunkon,így neki voltam támasztva a pultnak.Erre hihetetlenül gyenge vagyok.
-Juh...Just-tin!-próbáltam magamtól eltolni.
-Shhhh...-suttogta fülembe-Emlékszel,mit mondtam?Ha azt csinálod,amit mondok,akkor nem eshet bajod.De,ha egy picit is ellenkezel hihetetlenül fog fájni.És azt ne akard,mert akkor egész életedben bántani fog és emlékezni fogsz rá.