12.részlet

BOCSI,HOGY RÖVID LETT,DE MA TOTÁL FÁRADT VOLTAM!RÁADÁSUL HOLNAP  SULI!
SZÓVAL MÉG TANULNOM IS KELLETT.
DE MINDEGY!
REMÉLEM TETSZIK AZ ÚJ RÉSZ!
SZÓVAL JÓ OLVASÁST!
U.I.:BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT PATTIE! <3
XOXO:Regina

*Carly szemszöge*

-És Justin?-kérdeztem-A házában fog lakni?
-Nem.Justin....-halogatta válaszát apu.1000%-ban vagyok,hogy félt attól,hogy mit reagálok.
-Igen???-kérdeztem,de már egyre ingerültebb lettem.
-Figyelj!Ne akadj ki,de Pattievel arra jutottunk...,-jaj ne.Ez mindig rosszra vezet az ilyes fajta bejelentés-Hogy Justin oda költözik hozzánk!-mondta apu.
-De..De...Miért pont ide?-játszottam meg magam,hogy nem örülök.Már csak azért is,mert azt sem akartam,hogy Apu,Pattie vagy Justin gyanakodjon arra,hogy esetleg tetszik Jus.
-Azért,mert nem akartam,hogy egyedül legyél olyan sok ideig!És így jött az ötletünk Pattievel,hogy mi lenne,ha hozzánk költözne Justin.-mondta apu teljes nyugodtsággal-Nagy baj?Mert is mehetek!-mondta Apu,de lehetett hallani a hangján,hogy szomorúbb lesz.
-Hát...Nem nevezhető nagy bajnak.Tudod mit?Nem dehogy is maradj csak!-jutott eszembe Justin gyengítése-Mivel munkáról van szó....És hát kéne egy új telefon!-mondtam neki nevetve.
-Oké...Hát igen!Ezért elég sok pénzt kapnék!De minek is neked új telefon?Most kaptál 2hónapja egy újat.-mondta apu nevetve-De kérdezzük meg Justint,hogy belegyezik-e,ha már téged is megkérdeztünk!-a büdös francba!Justin nem fog beleegyezni,mert....mert nem és kész!Ismerem már annyira.Vagy nem?
-Szóval add oda Justinnak a telefont!-mondta apu.És már nyújottam is a telefont Justinnak aki éppen mellettem állt.

*Justin szemszöge*

-Igen?-próbáltam kedves lenni Robbal,de annyira nem ment,mert éppen megzavart valamit.
-Hy!Na azért akartam veled beszélni,mert most kaptam itt kint egy újabb munkát és ettől még sikeresebb lehetnék...-húzta az időt Rob.De ez tetszett,hogy nem zúdított rám a nagy hírt-És hát nekem itt kint kéne maradnom 2-3 hónapot.És én nem szeretném,ha a lányom egyedül lenne 2-3 hónapot!És arra gondoltunk,hogy te lakhatnál nálunk addig.És legalább még jobban összeszoktak!-mondta Rob.Én közben arra gondoltam,hogy-hogy lehetne ennél jobban összeszokni.Na mindegy,de válaszolnom kellett így meg is tettem.
-Mint egy bébiszitter?-kérdeztem miközben próbáltam visszatartani röhögésemet ,sikeresen.
-Úgy is nevezhető,de maradjunk a vigyázásnál!-mondta Rob aki már nem tartotta vissza nevetését.
-Oké!-mondtam-Király!Végre!És azt kell csinálnia amit én mondok?-kérdeztem.
-Esetleg!De ne vitt túlzásba!-mondta Rob,egy kicsit egyetértően Carlyval-És nem csinálod vele azt amire gondolok!-mondta Rob röhögve.Rohadt jó,természetesen a szexre gondolt!Májt meglátjuk!De én mást válaszoltam,mint amit gondoltam.
-Rendben!-az "ígérem"-et már azért sem mondtam,mert nem ígérem.
-Akkor mi megyünk is fiatalok!Justin!Vigyázni a lányomra!-mondta Rob.
-Igen is!-mondtam erre mindketten röhögőgörcsbe kezdtünk.
-Akkor jó!Na megyünk sziasztok!-mondta Rob,de válaszolni nem volt időnk,mert már ki is nyomott minket.

*Carly szemszöge*

Szóval Justin nálunk vagyis nálam fog lakni!Hurrá.Szuper.Ebbe a két szóban/mondatban volt némi-nemü kedvesség,örülés,bánat és egy kicsi gyűlölet,amiért nem tudott vigyázni a házun..,akarom mondani házamra.
-Akkor Szivi!Innentől azt csinálod amit én mondok!-mondta Jus majd ördögien elnevette magát.
-Te azt csak hiszed!-kötözködtem vele-Attól mert te "vigyázol" rám-tettem ki ujjammal az idézőjeleket-Attól még nem te mondod meg,hogy mit csináljak!-közelítettem hozzá.
-Akkor majd meglátjuk!-mondta-Kísértésbe fogsz esni!Így nem fogsz tudni ellenállni annak,hogy minden hova velem gyere!Ja és majd jusson eszedbe ez a mondat amikor majd feladod!És már nem fogsz bírni magaddal!-mondta majd ő is közelebb jött így már csak pár milliméter volt köztünk.
Még közelebb hajoltam,így már biztos voltam benne,hogy csak 1 milliméter van köztünk.Majd odahajoltam szájához és gyorsan felemelkedtem ami azt jelentette,hogy az orrára adtam puszit!De Justinon teljesen lehetett látni,hogy már beleélte magát!
-Lehet.-adtam meg a puszi után teljes nyugodtsággal egy szavas válaszomat.
-Boszorkány!-próbált nyugodt lenni,de nem sikerült az édesnek.
-Nem Justin.Nem megy ez neked!-próbáltam vele egy kicsit g*ciskedni-Nah én megyek fürödni meg föl a szobámba!Jössz?-próbáltam tőle olyat kérdezni ami számára és mások számára is félre érthető lehet.Szerintem sikerült!Így nem tudhatja,hogy most azt akarom kérdezni,hogy jön-e velem fürödni vagy csak fel a szobámba.Természetesen szívesen fürödtem volna vele,de nem törhetek meg.Hát minden esetre nehéz lesz.

-Fürödni?-kezdett el vörösödni.
-Akár.-kacsintottam rá egy szavas válaszom után.
-Megyek persze!-mondta majd elnevette magát.Nem nagyon értettem,hogy miért is röhög,de most jobban érdekelt,hogy ne törjek meg.De várjunk csak!Most akkor csók nem lehet vagy nem feküdhetek le vele?A biztonság kedvéért megkérdeztem:
-Justin?Nem arról volt szó,hogy nem fekszünk le?-kérdeztem.De tuti,hogy még egy cékla is megirigyelte volna a színemet.
-Ömmm...De!-mondta,de ő sem volt másképpen.
-A csók az belefér?-kérdeztem,de már tudtam,hogy enyhül a vörösségem.
-Felőlem...Ahaaa...-mosolyodott el.Szerinte ez azt jelentette,hogy megtörtem.Hát akkor csak sajnálni tudom,mert ez nem így van.
-Akkor jó!-mondtam elégedetten majd elindultam fel a lépcsőn.
-Kezdesz megtörni?-kérdezte miközben megfogta hátulról a karomat.
-Én?Soha!-mondtam,de ezt még magamnak is bevallottam,hogy igen!Kezdek megtörni.De szerintem kölcsönös az érzés.
-Soha ne mondd,hogy soha!-mondta egy mosoly kíséretében.Én megforgattam szemeimet majd vele együtt testemet is és már fent is voltam az emeleten.Én arra gondoltam,hogy kajakra fürödni fogok vele.Elvégre én nem akarok vele dugni!Szóval arra jutottam,hogy valahogy megbeszéljük,hogy fürödjön velem és,ha nem zavarja egy-két csók is elfog csattanni.
Elvégre nem arról volt szó,hogy nem smárolhatunk!