16.részlet

*Justin szemszöge*

-És szerinted Justin?-nézett rám Ca.Én beleegyezzek...Mivel imádom a gyerekeket.Majd csak kijövök vele.És hát úgy sem leszek itt olyan sokáig!Talán azt kellette volna gondolnom,hogy inkább csak bírjam ki?Neeem...Carly nem olyan,ha én valamit nem akarok akkor az úgy lesz,ahogy én mondom!Aztán rájöttem,hogy válaszolnom kéne!
-Persze,én benne vagyok!-álltam volna fel,már félig felálltam,de eszembe jutott,hogy csak egy boxerben vagyok-Úgy is szeretem a gyerekeket!-mondtam zavartan.
-És meddig kellene rá vigyázni?-nézett rám Ca majd vissza Samanthára.De kétségtelenül izgult.Biztos voltam abban,hogy Carly szereti a gyerekeket,de ő sem akart Milanra több hónapot.akár évet vigyázni rá.
-Háát....Ameddig nem talál legalább egyikőnk sem munkát!Olyan 1-2 hét.És ha nem találunk 2 héten belül munkát akkor vissza megyünk a nagyiékhoz!-magyarázta Samantha Carlynak,majd a mondat végén rám nézett.

-Rendben!Az nem is olyan sok idő!-mondta Carly-Igaz Justin?-kérdezte Ca miközben rám nézett és kacsintott egyet.
-Igen,igen így van!-mondtam majd kitaláltam,hogy magamra tekerem az egyik plédet az ágyról és majd úgy megyek oda hozzájuk....Hát úgy érzem kár volt.
-Ohhh...Valamit megzavartam?-kérdezte rák vörösen Samantha.
-Olyasmi.De nem baj!-mosolygott Carly majd megint leguggolt Milanhoz.Már,hogyne lenne baj?Természetesen ez rohadt nagy baj,hogy egy ilyen nagy "eseményt" megzavartak.De mindegy!Nem lehetek ilyen önző....Nem is ismerek magamra....OMG.
-Akkor hoztam neki a cuccokat!És kérlek vigyázzatok rá!-mondta Samanatha.
-Ez csak természetes Sam.!-mondta Carly és Sam már adta is a kezünkbe Milan cuccait.
-Köszönöm!-majd megölelt mindkettőnket.Annyira jó volt,hogy nem ismert fel.Vagy csak nem akart ott ujjongani.
-Örömmel tesszük!-mondtam,mintha annyira örültem volna és megvillantottam 32-met.
-Köszönöm még egyszer!-hálálkodott Sam,megölelte Milant és már ment is.Amint elment Sam Carly rögtön rám nézett,ezzel jelezve,hogy jó lenne,ha nem egy száll boxerban flangálnék.Úgyhogy vettem a lapot és gyorsan fel is szaladtam felöltözni.

*Carly szemszöge*

Jaaaaj...Annyira cuki Milan.Olyan kedves,értelmes és ráadásul vicces is. :) Teljesen "beleszerettem" (már amennyire egy 4 éves kisfiút lehet szeretni).Amint Sam elment Justin felküldtem,hogy öltözzön fel.Mégis csak egy 4 éves van a házba....Amíg én eljátszogattam Milannal és megmutatta az autóit Justin már le is jött.

-Szia Édesem!-felálltam a földről és nyomtam egy puszit Justin szájára.Majd csak annyit hallottam a hátam mögül:"Húúúúúúúúúúúúh"....Milan volt az.Hát én ott helyben megtudtam volna zabálni.Justinnal erre csak elmosolyodtunk-Na!És mit csinálunk ma?-kérdeztem érdeklődötten.
-Szerintem me...-próbálta volna befejezni Justin a mondandóját,de Milan félbe szakította:-Menjünk mekibe utána meg játszóházba!-adta az utasítást Milan.Minden esetre nem szégyenlős:! :)
-Rendben.-mosolyogtam Milanra-Justin?-kérdetem,de fogadni mertem volna,hogy Justinnak valami baja van.Csak nem értem,hogy mi!Mindent megkérdeztem tőle.Azt,hogy nem-e zavarja Milan,meg minden.
-Valami baj van Drágám?-simítottam kezemmel végig Justin arcán.
-Ezt ne itt!-parancsolta majd bement a konyhába.Én csak megvontam a vállamat.Természetesen nem ilyen könnyen peregnek le rólam a dolgok,de muszáj volt ezt kimutatnom.Bekapcsoltam Milannak valami mesét és szaladtam is Justinhoz.

-Szóval?-kérdeztem totál boldogan.
-Ez a gyerek....Ez a gyerek a bajom!-mondta majd lehajtotta egy kicsit a fejét,utána visszairányította rám.
-Ki?Milan?De miért?Mit csinált?-kérdeztem értetlenül.
-Igen.Ő.Még csak egy fél órája van itt még is már az őrületbe kergetett!Hogy miért?Azért,mert csak vele voltál abban a fél órában és egyszer amikor csak véletlenül megszólaltam belevágott a szavamba te pedig,mintha mi sem történt volna csak vele foglalkoztál.Azon a puszin kívül...-mondta.Aztaaa.....Ez totál leblokkolt.Egy 4 évesre féltékeny?

-Ne haragudj!Csak annyira cuki,meg minden!És igazad van.-természetesen nem gondoltam komolyan,hogy igaza van,de nem akartam vele összeveszni.Még nem volt rá alkalmam,de nem is szeretném,hogy legyen.Magamhoz öleltem.Bocsánat kérés képen....Ő ezt viszonozta.Majd vissza mentünk Milanhoz.Ami ott fogadott...Azt hittem,hogy ott helyben felrobbanok....